| A frisslevegő felmelegítése, hőcserélő |
| Általános tudnivalók a friss levegő felmelegítéséhez |
| A friss levegő hővisszanyerő eszközök előtti felmelegítésének fő indokai:
- Nagy hatékonyságú hővisszanyerésnél kondenzvíz keletkezhet, mely alacsony hőmérsékleten megfagyhat. Minél nagyobb a hatásfok, annál nagyobb a hőmérséklet, amelynél a fagyás bekövetkezhet.
- A kisebb rendszerek (kompakt berendezések) a légtérből kiszívott levegőt használják fel. Minél magasabb a kintről belépő levegő hőmérséklete, annál melegebb és energia dúsabb marad az elszívott levegő.
- Ha az előmelegítés a földben történik, akkor nyáron is hasznát vehetjük a rendszernek (hűtés).
Rossz hatásfokú hővisszanyerő rendszereknél is fontos a levegő előmelegítése, mivel alacsony hőmérsékletnél mindig fennáll a fagyás veszélye. A beáramoltatott levegő áramlásának alternatív csökkentése csökkenő hőmérsékletnél nem kívánt nyomáshiányt eredményez a helyiségben, így csökkenti a komfortérzetet, éppen akkor, mikor az amúgy is alacsony hőmérsékletnél az ablakon keresztüli szellőztetés nem kívánatos. |
| Külső hőmérséklet, amikor a fagyás elkezdődik, függően a hővisszanyerés fokától. Elszívott levegő: 21 °C,
40% relatív nedvességtartalom |  |
| Az előmelegítés legegyszerűbb formája az elektromos előmelegítés. A megfelelő stratégia használata mellett az energiafelhasználás minimális. Így 140 m3/h levegőmennyiségnél, egy helyiségben, ahol a fűtési napokon mért külső és belső hőmérsékletek összege egy évben 3.500 K -3,5 °C-ra való felmelegítésénél 100 kWh elektromos energia szükségeltetik évente. Ilyen használatnál állnak rendelkezésünkre az FSH Filterbox, csakúgy, mint az aerosilent business-be és az aeroschool-ba beépített fagyás ellen fűtő berendezések.
Ha nyáron a föld hűtési funkcióját alkalmaznánk, rendelkezésünkre áll a levegő-talaj hőcserélő, mely később, télen a fagyás ellen hivatott gondoskodni.
Kompakt készülékek használatakor nem csak a fagy elleni védelem fontos, hanem az elszívott levegő lehető legmagasabb energia szintjének elérése a hővisszanyerés után. Ez szintén egy talajhőcserélő alkalmazásához vezet, amely egy, a föld alá fektetett levegővezetékkel, vagy Solekör segítségével és egy kiegészítő hőcserélővel valósítható meg. |
| A vezeték fektetésének irányelvei |
| levegős rendszerű talajhőcserélő | A cső átmérője és hossza:
levegőmennyiség
[m3/h-ig] |
csőátmérő |
csőhossz
[m] |
| 125 |
DN 160 |
20-25 |
| 200 |
DN 200 |
25-30 |
| 300 |
DN 250 |
30-35 |
|
| Sole rendszerű talajhőcserélő | A Solekör hossza 0,3 és 0,6 méternek kell lennie köbméterenként. A pontos beállításokat és kialakítást funkciótól és a talaj-viszonyoktól függően kell végrehajtani. |
| A levegő-talaj hőcserélő fektetése |
| A talajhőcserélőket lég- és vízmentesen kell kiviteleznünk. Ezt leginkább hegesztett PE csövekkel érhetjük el. A piacon alternatív megoldásként találhatunk illesztős PP elemeket is. Pincézettségtől függően két fektetési mód létezik: |
| Fektetés pincézettség esetén | Az esetlegesen fellépő kondenzvíz és a tisztításra használt vizet ebben az esetben a pincébe vezethetjük, ahol megfelelő elfolyást biztosíthatunk. |
|  |
| A finom szűrőt jól láthatóan, a szabadban kell felállítani. Kiviteltől függően felszerelhető védőráccsal (például időjárás ellen). Ide helyezhetjük magát a szűrőházat is. Ebben az esetben a a levegő egy külön csövön jut el a szűrőkhöz. Magas hőmérsékletű helyiségekben ügyeljünk a berendezés elhelyezésére, mert alacsony kinti hőmérsékletnél a csővezetékekben és a gépházban víz csapódhat ki. Gondoskodjunk megfelelő szigetelésről. |
| Fektetés pince nélküli épületeknél | A kondenz- és tisztítóvíz elvezetéséhez ebben az esetben egy, az épületen kívüli akna szükséges. A finom szűrőt elhelyezhetjük az aknában, de tehetjük látható helyre, a szabadba is. |
|  |
| Magas talajvíz esetén az egész vezetékrendszert gondosan le kell szigetelni, az elfolyó vizet pedig egy merülőpumpa segítségével a T-elemből kell elszívni. |
| Alapvető kivitelezési utasítások |
|
- A vezetékeket minimálisan 1,5-2 méterrel a föld alá kell fektetni
- Vezetékek távolsága a házfaltól minimálisan 1 méter
- Vezetékek közötti távolság minimálisan 1 méter
- Jó szigetelő aljzatra van szükségünk (alátétként flies ajánlatos)
- Kollektorcsöveket mindig homokba fektessük
- Kollektorcsövek befedése minimálisan 10 cm-nyi homokkal
- Az irányváltókat és a karmantyúkat be kell betonozni, hogy a dilatációt kiküszöböljük
- A falon való átvezetésnél ügyeljünk, hogy a kapcsolódás a víz szigetelt falon kívül, karmantyúval történjen.
|
