| Az épület és a technika kölcsönhatásai |
| Általános |
| A technika és annak teljesítménye a passzívházban szoros kapcsolatban van magával az épülettel. Következésképpen a fűtéshez szükséges meleg két paraméter ábrázolásával mutatható be. A kiindulópont mindig egy passzívház:
- kompakt felépítménnyel
- hőhídmentességgel
- 0,1 W/m2K átlagos u értékkel az épületi burkolaton
- 0,8 W/m2K átlagos u értékkel az összes ablakfelületen
- 0,4 x hasznos lakófelülettel egyenlő ablakfelülettel
- 70%-os délre néző ablakarány
- 20 °C-os szobahőmérséklet
|
| Példa a fűtési hőenergia-szükségletnek az opak (nem átlátszó) épületburok átlagos U-értékétől való függésére |  |
| Példa a a fűtési hőenergia-szükségletnek a déli irányba néző ablakfelületek arányától való függésére |  |
| Természetesen egy sor további aspektus is befolyásolja a fűtési melegre vonatkozó igényt. Említhetjük mindenek előtt az ablakok minőségét, az építmény kompaktságát valamint a hőhídmentességet és a légsűrűséget.
Jelentős szerepet játszik a a kívánt szobahőmérséklet is. Számítási alapként 20 °C-os értékkel számolunk, ám a gyakorlatban gyakran előfordulnak ennél magasabb értékek is. |
| Példa a a fűtési hőenergia-szükségletnek a belső hőmérséklettől való függésére |  |
| Az építmény összes energiafelhasználásában domináns szerepet játszik a melegvízfogyasztás is. A példaként bemutatott passzívháznál az eltérés180 literes átlagos fogyasztásnál – ami egy átlagos 4 tagú család 45 liter/fő fogyasztásának felel meg – a következőképpen alakul: |
| Példa az összesített áramszükségletnek a melegvízszükséglettől való függésére |  |
| Komfortszellőztetés nyáron |
| A komfortszellőztetés feladata, hogy egész évben biztosítsa a a magas levegőminőséget. A friss levegő felmelegítését termikus effektussal érjük el, mikor is a beszívott levegőt 40-50 °C-osra melegítünk fel. Ezzel a teremhez képest magas, 20-30 K hőmérsékletkülönbséggel csak kis mennyiségű meleg levegőt tudunk befújni – általában 1000-től 1500 W-ig.
(Számítás: 150 m3/h x 0,33 Wh/m3K x ?T [K])
Nyáron ezzel szemben a levegő hűtésének kérdése merül fel. Itt természetesen ugyanazok a fizikális alapok érvényesek, ahol a befújt levegő minimális hőmérséklete kényelmi- és építésfiziológiai okokból is 17 °C. A hőmérsékletkülönbség 24 °C-os szobahőmérsékletnél tehát csak 7 K; a maximális hűtési teljesítmény ennek megfelelően mintegy 350 W.
A nyári hőbevitel oroszlánrészét a napsugarak valamilyen felületet melegítő hatásából erednek. Például 40 m2-es üvegfelülettel (g-érték=0,5) árnyékolás nélkül akár 15000W-ot is juttathatunk az épületbe. 10 %-os árnyékolással ez az érték akár 1500 W-ra is visszaeshet.
Ezt bizonyítja a praxis is, miszerint egy jól megszerkesztett és jól alkalmazott árnyékolással a szobahőmérséklet 24-25 °C-ig emelkedik, ami a magasabb külső hőmérséklet esetén kellemes, hűvös érzést biztosít. Ha a túl sok passzív szoláris energia esetén lényegesen magasabb hőmérsékletek lépnek fel (28-30 °C), akkor a komfortszellőztetés potenciális hűtőteljesítménye nem elegendő.
Általában a hőmérséklet csökkentése a komfortszellőztető hűtőeffektusával 1 K körül mozog. Ha ez a csökkentés egy kellemes belső klíma kialakításához szükséges, akkor ki kell használni a rendelkezésre álló teljes potenciált. Ez azonban egy automatikus Sommer-Bypass-szal nem lehetséges (a Bypass ugyan kinyitja az átjárót a hőcserélőhöz, de le nem zárja azt), mivel a levegő 30-40%-a továbbra is a hőcserélőn keresztül áramlik. A fennmaradó potenciális ca. 200W hűtőteljesítmény általában nem érzékelhető. Minden esetben, amikor a szellőztetés hűtőpotenciálja a döntő komfortugrást lehetővé teszi, a hő visszanyerésnek 100%-osan kell üzemelnie, amit legegyszerűbben egy „Sommerkassette” segítségével érhetünk el. Ezt egy 10 perces időráfordítással a nyár kezdetén a lemezes hőcserélő helyére kell behelyezni, majd az ősz kezdetén kivenni. |
|  |
| A passzívháztechnika sajátságai |
| A passzívházaknak és azok technikájának tulajdonságai a legtöbb emberben előnyös benyomást keltenek. A félreértések elkerülése végett ennek ellenére ezeket a tulajdonságokat most részletesen is bemutatjuk. |
| Felfűtés és nedvességeliminálás az első fűtési szezonban | Ha az épületet télen építjük az épületben általában 5-15 °C van. Az egyszeri felfűtése ennek az épületnek, de még az egyes épületelemek nedvességmentesítése is több energiát kíván, mint egy passzívház egész szezon alatti melegen tartása. A passzívházak olyan rendszerekkel vannak felszerelve, amelyek még előnytelen körülmények között is melegen tudják tartani az épületet. A felfűtés passzívházak esetében a házak életciklusában mindössze egyszer szükséges.
Mennyi energia szükséges egy hideg épület felfűtéséhez?
Felfűtés a hideg állapotból (pl. 10-ről 20 °C-ra):
800-1500 W
Nedvességeliminálás egy hagyományos építésű háznál az első fűtési periódusban:
300-1000 W
A hagyományos épületeknél ez a hőmennyiség 10-30%-os többletfogyasztást eredményez, ami az éves ingadozásokat figyelembe véve nem érzékelhető, egy passzívháznál viszont akár 100 %-os többletfogyasztást is vehetünk, hiszen a tényleges fűtésre csak nagyon kevés energiát kell igénybe vennünk.
|
| A szobahőmérséklet rövid idő alatt történő növelése | Egy átlagos családi házban a belső hőmérséklet 1 fokkal való megnöveléséhez 50-150 kWh szükségeltetik. Ezt a kiegészítő hőmennyiséget az átállási időszakban pár nap alatt tudjuk beszállítani; a fő fűtési szezonban értelemszerűen tovább. Ajánlatos tehát már rögtön a fűtési szezon kezdetén a kívánt hőmérsékletet beállítani, hogy később ne szoruljunk további teljesítményfelvételre. |
| Viszlát biztonsági tartalékok! | A nagyon egyszerű, kompakt technikának köszönhetően a berendezések dimenzionálása úgy történik, hogy a maximális fűtőteher leadását fedezzék, de eközben – mint a hagyományos épületeknél szokás – ne képezzen nagy tartalékokat. Ennek következtében az épületek építésénél a minőségbiztosításra vonatkozó követelmények nagyon magasak. Ez lényegében a passzívház koncepciója - épület és technika egymásra épülnek. Az építkezés felügyeletére és a tervezett értékek betartása nagy figyelmet helyezünk. |
| Az elektromos kiegészítő- vagy vészfűtés értelme | Hasznunkra válhat, ha kiegészítő megoldásként egy kis, elektromos fűtést szereltetünk be. Hasznos lehet, ha ezt a rendszer elhelyezése megköveteli, vagy gyorsabban szeretnénk felfűteni bizonyos helyiségeket vagy egyszerűen csak biztonsági okokból. Ebben az összefüggésben az árammal való fűtés dimenzióját újra kell fogalmaznunk. Sok esetben elég egy 500 W-os fűtőfelület, ez nem több, mint egy hajszárító teljesítménye. Ha ezt a fűtőfelületet csak a fűtési szezonban aktiváljuk, akkor fűtési időszakonként lehet 200, 500 vagy akár 1000 üzemóra, ami így is csak 100, 250, vagy 500 kWh energiamennyiségnek felel meg – tehát nagyságrendileg mintegy 2-10 %-a egy átlagos háztartás éves áramszükségletének. |
| A komfortszellőztetés beépítése az építési fázisban |
| A komfortszellőztetés a legmagasabb lakóminőséget biztosító berendezés. A következő okokból nem ajánljuk a berendezés üzembe helyezését az építési fázisban:
A különböző munkafolyamatoknál finom és durva por egyaránt keletkezik.
A komfortszellőztetés működtetése közben ez a por a vezetékekben lerakódik. Ez a durva porszűrőt nagyon megterheli, és a finom port átengedi egészen a berendezés alkatrészeihez, ezáltal az egyes komponensek annyira elszennyeződhetnek (például a hőcserélő), hogy a berendezés működését is befolyásolhatják. Mindezek mellett a munkálatok végén még egy higiéniai tisztítást is kell végeznünk a rendszerben.
Kompakt készülékek esetén az épület építési szakaszában, télen a hőszivattyú előírt működési feltételei nem teljesíthetőek, így a hőszivattyú működési képessége csökken. Extrém esetekben akár a hőszivattyú meghibásodásával is kell számolnunk! |
